Új kutatások szerint a sclerosis multiplexben (SM-ben) szenvedő gyermekek családi anamnézisében gyakoribb az autoimmun betegségek előfordulása a kontroll családokhoz képest.

A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restrik­tív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy keze­lése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.

Az idős apai életkor ronthatja a fogamzási esélyeket és kedvezőtlenül befolyásolhatja a magzat állapotát, a szülési kimeneteleket és az utódok hosszú távú egészségét.

Az FDA ritka gyermekbetegségek gyógyszere minősítést adott a Rett-szindrómában szenvedő gyermekek légzésproblémáinak kezelésében vizsgált szarizotán hatóanyagú készítménynek.

Izlandi kutatók meglepő felfedezése szerint szüleink génjei akkor is befolyásolhatnak minket, ha nem örököljük azokat.

A genetikai ismeretek ugrásszerű gyarapodása és az analitikai módszerek rohamos fejlődése következtében napjainkra eddig sosem látott mértékben váltak elérhetővé a különféle genetikai vizsgálatok. Prediktív genetikai vizsgálatok segítségével tünetmentes, egészséges emberek egy adott be­tegségre való hajlamát lehet megállapítani. A leletek értelmezése azonban nehézkes, mert bár könnyen kideríthető az adott betegségre való hajlam, csak jóslásokba bocsátkozhatunk abban a kérdésben, hogy maga a beteg­ség az adott személynél valóban kialakul-e.

Egy most megjelent vizsgálat adatai szerint meddőségi kezelést követően az élveszületések arányát a férfi partner életkora is befolyásolja.

Reumatoid artritiszben vagy annak preklinikai formájában szenvedő várandósok esetén számítani kell a koraszülés eshetőségére, de az újszülöttek kisebb születési súlya valószínűleg semmilyen hatással nincs a későbbi életükre.

Az apai viselkedésformák, szokások, a gyermekkel együtt eltöltött idő jelentősen befolyásolhatja a gyermekek fizikai aktivitási szokásait, étrendi stílusát, és ezzel együtt a gyermek egészséges testsúlyát.

A sclerosis multiplex (SM) komplex betegség, fogékonyságára vonatkozóan több mint 100 gént vagy lókuszt, és egyre növekvő számú környezeti faktort írnak le. A családi előfordulás kockázatnövelő hatása jól ismert, de a korábbi vizsgálatokból származó adatgyűjtések megkérdőjelezik az eredmények hitelességét, a torz mintavétel magasabb előfordulási arányt eredményezhet. Szintén nehézséget jelenthet a felidézésből származó torzítás és a családtag diagnózisának helyessége is. A svéd orvosi regiszterek populációs adatbázisokkal történő összevetése lehetővé teszi a kontrollhoz történő hasonlítást, valamint a betegség időbeli és nembeli megjelenésének vizsgálatát. Jelen átfogó vizsgálat 15 millió Svédországban tartózkodó személy adatai alapján, a családon belüli SM előfordulását mutatja be.